Te nem tartod "szerintemezős" témának a hírességek mindent elsöprő vágyát, hogy szülőként is hófehér tollú angyaloknak mutassák magukat? Olvastam valahol, hogy Gagyiwood lakói kemény szerződést íratnak a személyzetük minden tagjával, aminek sarkalatos pontja, hogy semmilyen információt nem adhatnak ki a gazdáik életéről. Ez nem lepett meg. Még meg is értem. Én se szeretném, ha a fehérneműs fiókjaimban idegen kezek matatnának, aztán ki is szivárogtatnák, hány tangám csipkéje kezdett el foszlani? Azt meg, hogy az 500 pár cipőm bármelyikét is felpróbálja egy szobalány, kikérem magamnak!
De az már meglepett, hogy állítólag a sztárok gyerekeit csak a mintaszüleik karjában lehet lefényképezni, ezért a személyzetnek TILOS a gyerekekkel fotóztatnia magát. Nehogy mán kiderüljön, a csemetékre idejük legnagyobb részében a fizetett alkalmazottak vigyáznak! Ezért az a cseléd, aki olyan elővigyázatlan, hogy éppen megöleli a rábízott apróságot a mohó tekintetű paprazzók szeme láttára, az kereshet is magának másik állást. Ajánlólevél nélkül, ugye... Elgondolkodtam, láttam-e valaha is olyan képet, ahol a Cruise, Jolie, Beckham és egyébb gagyiföldi tökéletesség ündibündi gyerekeit nem az üdvözült mosollyal kamerába bámuló egyik szülője ringatja... és nem jutott eszembe egy sem. Hm, akkor igaz lehet a dolog.
Így már értem, miért hazudoznak akkorákat a családi boldogságról őkelmék. Muszáj nekik. A gyerekeik életének alig résztvevői, napi szinten biztos nem, arról meg csak nem mesélhetnek, a srácok egy-egy pólója miért került ezerötszáz dollárba, mert ez esetleg a szegényebb emberek (az a körülbelül 4-5 milliárd, sajnos velem együtt!) szemét csípné. Mást meg mit is mesélhetnének? Az a pár általános infó, hogy a kicsik milyen aranyosak, meg mi volt az első szavuk, és mennyire szeretik egymást, és a családnál nincs is semmi, ami fontosabb... nem tart ki sokáig. Néhány interjú után ki lehet fogyni az ilyen hamisságokból. Az ismétlés meg nem csupán a tudás anyja, hanem a dögunalom keresztapjának szőrös hónaljú sógora is.
Ja, tanárként a fizetésem van vagy 600 dollárnak megfelelő forint. Már ha a dollárt 200 forinttal számoljuk, ami már csak vágyálom, ugye... Ha egy gagyilandi sztárszínész 20 milliót kaszál egy filmjéért, nekem felkerekítve 2800 évig kell tanítanom ennyi pénzért. És a mai srácok alacsony ingerküszöbét ismerve, ezt kicsit soknak érzem. Ha viszont nem akarok kiszáradt múmiaként Krisztus után 4810-ig tanítani, akkor el kell fogadnom, hogy mondjuk Jennifer Aniston kisasszony a töküres mosolyával és a halványka filmjeivel 2800-szor annyit ér, mint én. Ami feltételezés még kajánfejű állapotomban is nehezen elfogadható számomra. A mazochizmusnak is van felső határa!
Bár, jobban belegondolva, ha én is sztármami lennék, és 15 szobás, 8 fürdőszobás, ősparkkal körülvett kastályt kéne vennem a gyerekemnek, legyen hol játszania, mellé meg bébicsőszöket, minimum hármat, hogy nyolcóránként válthassák egymást, meg szakácsot, és testőröket, és szobalányokat, hogy a kertészt ne is említsük... nem is olyan sok pénz az a 20 millió dollár! Ha a gyerekemért kicsit sokallnám is, az viszont biztos megér egy himalájányi halom pénzt, hogy én lehetek az anyák új védőszentje! Hogy egy bizonyos magyar orvos a XIX. században már kiérdemelte ezt a "címet", mert rájött, mi is az a gyermekágyi láz? Ugyan kérem! Mi volt ő hozzám képest? Volt neki magánrepülőgépe? Vagy lakása New Yorkban, háza Los Angelesben, nyaralója a Bahamákon? A Google-n kidobott a kereső 16.542.649 találatot a nevére? Ugye, hogy nem. Tehát én vagyok a FŐANYA. A párom meg a FŐAPA. Hát, erre IS jó a személyzet...
